Ezt a bejegyzést az új weboldalamon itt találod.
Eddig még nem osztottam meg más munkáit a blogon, de most muszáj…
Rob Whitworth,
akitől eddig is fantasztikus videókat láthattunk (Kuala Lumpur, Shaghai), most dobott egy hatalmas hyperlapse-timelapse bombát, a
legjobbakra is köröket verve.
Eleget beszéltem, nézzük inkább!
Barcelona GO! from Rob Whitworth on Vimeo.
És hogy hogyan csinálhatta?
Ésszel, előre tervezéssel, kreativitással, hatalmas idő és energia ráfordítással. És a következő eszközöket használva:
- D800, D7100, D7100 és D3200 vázakkal,
- hat
Nikon objektívvel: 10.5mm f/2.8G ED AF DX halszem, 10-24mm f/3.5-4.5G ED
AF-S DX, 16-35mm f/4G AF-S VR, 28mm AF f/2.8D, 50mm f/1.4G AF-S,
70-200mm f/2.8G
- Promote Control kioldóval
Az elején tisztázzuk le: használhatott volna bármilyen márkát, ugyanezt meg tudta volna csinálni.
A felhasznált idő: 75 óra utazásra és logisztikára, 31 óra helyszínfelderítésre, 78 óra fotózásra a helyszíneken, és 179 óra az utómunkára.
Ez összesen 363 munkaóra, ami 30 teljes nap, ha mindennap 12 órát dolgozik.
Hogyan
készülhettek a zoomolós felvételek? Az én tippem, hogy egyszerre
minimum 2 vázzal két különböző objektívvel (vagy 4 váz és 4 obi)
fényképezte ugyanazt, ugyanonnan, és utána After Effects / Premiere vagy
hasonló programokkal a különböző nagyítású képeket a „scale” paraméter
animálásával összerakta. Tehát pl. indul egy nagykép nagylátószögű
objektívvel, 30% scale paraméterrel (ez azt jelenti, hogy a videón
látott kép az eredeti kép felbontásának a 30%), majd fokozatosan
„zoomol” bele úgy, hogy a scale paraméter 30%ról megy felfelé, mondjuk
60%-ig, de ott már rávetül a következő objektív (mondjuk a 50mm fix)
képének 30%-s mérete, ami megint felmegy mondjuk 80%-ra, de ott már
rávetül mondjuk az 70-200mm obi képe, és így tovább. Sőt,
elképzelhetőnek tartom, hogy a fotózás közben a zoom objektívekkel
fizikailag, kézzel is zoomol (bár ez elég sok problémát vetne fel).
Ha
After Effectsben „csak” megfelelően egymásba rakja a rétegeket, és
utána az összeset az egymáshoz köti, akkor elég neki csak egy réteg
scale paraméterével játszania. Valahogy így, ahogy Andrew Kramer is teszi ebben az oktatóvideóban:
Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel a hírlevelemre és szólok, amikor újat írok!
Köszönöm a megosztást :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése